Bőgel György, munkaerőhiány, outsourcing

A fent említett Bőgel György IT lábjegyzetében sokszor előjött az outsourcing, meg India: "Indiából évente 400.000 diplomás informatikus kerül ki", meg az indiai IT cégek... Nem mondom hogy a szerző el van ájulva tőlük, de szerintem túlbecsüli ezeket, lehet hogy én meg alul.

Személyes tapasztalatból, az indiai IT cégek nagyrészt olyan munkát végeznek amit más már szinte el se vállal. Egy elrontott rendszer működtetése nagy gond kis haszon, nem véletlenül kell jól megtervezni előre mindent mert később nehezebb javítani/üzemeltetni. Ha valamit eleve jól csinálnak meg, annak a supportja persze csak haszon, mivel jó esetben kevés vele a munka. De ekkor az ügyfél elégedett a készítővel, és kevésbé fogja lecserélni indiaira.
A munkáik nagy része tehát support, elkészült rendszerek karbantartása. Munkavállalói szempontból nem a legjobb kombináció hogy unalmas a munka, kreatív gondolatok kizárva, és a fizetés is alacsony.

A blogban említett 1,2 millió jelentkezőnek csak a végül felvett 2%-ával találkoztam, de azoknak is a 99% kb annyira képzett mint egy számítástechnika faktos magyar gimnazista. Saját bevallásuk szerint pedig, aki teheti az menekül Indiából, próbál megpattanni a mocsokból és a cégtől. Minden gyűlölet nélkül :), ezt indiaiak mondták. (Persze nem reprezentatív minta.)

Sajnos nem találtam pontos számokat a munkahelyi fluktuációra, de a Satyam létszámát 20.000-ről 30.000-re, kb 20.000 új dolgozó felvételével tudta növelni, tehát az eredeti dolgozók fele közben elhagyta a céget. Ezek a számok sok mindenről árulkodnak azon kívül hogy nem egy nyugdíjas állás. Pl hogy 1-2 év alatt ennyi embert nem lehet integrálni, egyszerűen a munkát kiosztani se tudják ilyen mozgás közben. Az új emberekre persze nem bízhatnak felelősségteljes munkát, mer ki tudja megcsináljkák-e, azt se tudják mit tudnak... De sebaj, 10 emberre kiosztják a munkát még mindig fele annyi bérért mintha 1 képzett nyugati végezné, és ennyien már nagyjából megbirkóznak vele.

Ha netán találnának olyan szakembert akire lehet építeni azt is elvesztik. A nagy méret/tempó miatt nem tudnak felelősséget osztani, és megfelelően kontrollálni a resourceokat. A resource pedig elveszik a tömegben. Ilyen helyzetben a képzés már halott ügy, minek is foglalkoznának vele sokat, ha a meglévő tudást se tudják managelni. A nagy munkaerőhiányban szerintem előbb a meglévő munkaerővel kéne többet foglalkozni. (Amíg ez nem kényszer addig persze minek.)

Állítólag a Satyam, megbízói IT költségeinek csupán kb 5%-át sikerül megszereznie, még így is milliárdos bevételük van azonban. Ez nagy reményekkel tölti el őket, majd meglátjuk sikerül e nagyobb szeletet megszerezniük.

Szerintem a többi 95%-ot birtokló cég egyre jobban kezd felfigyelni erre az 5%-ra is. Vagy megveszik őket kilóra (gondolom ezért is akarnak minden áron dagadni), vagy egyszerűen többet alkalmazzák ők is az outsourcing modellt.

Ezt még tegnap írtam, azóta ma megint kikerült egy outsourcing post. A kelet európai helyzetről. Erről csak megjegyzésként annyit hogy itt elég nagy hátrány lehet a bérköltség és a nettó bér közötti óriási különbség. Ezen a területen a nagy cégeknek hátránya van a kis feketézőkkel szemben, az országnak meg a környezőkkel szemben.